Az átlag csoportonként diagramként (2-12 csoport, próba nélkül is)
Röviden
A „Felfedezés csoportonként” építőelemnél és a háromnál több csoportos csoportösszehasonlításnál a Statable diagramként mutatja minden csoport átlagát, próba nélkül is. Az alapértelmezés a pontok (minden személy) az átlaggal és a 95%-os konfidenciaintervallummal; az oszlopok választhatók, és mindig 0-tól indulnak. A tengely alatt minden csoportnál „n = …” áll. A csoportok az oszlop sorrendjében (értékcímkék) következnek, soha nem méret szerint. A Statable 12 csoportnál többet nem mutat diagramként.
Mik a hibasávok
A 95%-os konfidenciaintervallum minden csoportra a saját szórásával és a t-eloszlással számolódik (m ± t·s/√n, df = n − 1), nem közös szórással. Választható még ± 1 szórás, vagy hibasávok nélkül. A Statable nem kínálja a standard hibát önmagában, mert intervallumként olvassák, pedig csak egy körülbelül 68%-os intervallumról van szó.
Csapda: átfedő intervallumok
Az átfedő intervallumok nem zárják ki a különbséget, és a diagram nem helyettesíti a próbát. Két egyformán széles 95%-os intervallum csak 3,92 standard hiba távolságban érintkezik; a különbség 2,77-től szignifikáns. Példa chickwts: a horsebean (160,2 g) és a linseed (218,8 g) 2,3 g-mal átfedik egymást, a Welch-féle t-próba mégis p = ,0069-et ad. Az átfedés önmagában tehát keveset mond: a ToothGrowth adatnál (OJ és VC) az intervallumok átfednek, és itt a különbség sem szignifikáns (p = ,06). Csak a próba dönt. Az erről szóló mondat mindig a diagram alatt áll.
További csapdák
- Az oszlopok elrejtik, hogyan szóródnak az értékek; a pontok megmutatják (egy bizonyos pontszámig; az átlagok mindig az összes értéket használják).
- Véletlen minta nélkül az intervallumok csak az adatokat írják le.
- Mintavételi súllyal és „egyenként húzott személyek: igen” beállítással a mintaterv szabadságfokai csoportonként érvényesek (az esetek száma a csoportban mínusz 1), mint a csoportátlagoknál a csoportok összehasonlításában. Ha az R-t a teljes terv szabadságfokaival használod (degf), az intervallumok kissé szűkebbek lesznek (példa 30 esettel 3 csoportban: 9 szemben 29 szabadságfokkal).
- Az egyetlen személyből álló csoportnak nincs intervalluma (csak az átlaga); 5 személy alatt az intervallum széles és bizonytalan.
- Esetsúly: a gyakorisági súllyal számol (n = a súlyok összege, mint az ismételt sorok). A mintavételi súly az „egyenként húzott személyek: igen” válasz nélkül csak átlagokat mutat, hibasávok nélkül; „igen” esetén a hibasávok a mintatervből jönnek.