McNemar-próba és Cochran-féle Q (igen/nem az időben)

Röviden

A McNemar (két mérés) és a Cochran-féle Q (három vagy több) ugyanazon személyek igen/nem válaszait hasonlítja össze.

Mire jó

Megváltozott az „igen” aránya, például a sikeres vizsga egy kurzus előtt és után? A Statable maga választja ki a próbát igen/nem oszlopokhoz.

Feltételek

• Ugyanazok a személyek; minden oszlopnak pontosan két válasza van, minden oszlopban ugyanaz (0 és 1, vagy „igen” és „nem”).
• Az „igen”-hez hasonló válasz „igen”-nek számít, különben a nagyobb szám vagy az ábécé szerint második szöveg. A Statable megnevezi; fel lehet cserélni.

Az eredmény értelmezése

• A McNemar csak azokat a személyeket számolja, akik változtak (pontos binomiális próba). A pontos 95%-os intervallummal számolt esélyhányados megmutatja, hányszor gyakoribb a gyakoribb változási irány.
• A Cochran-féle Q azt vizsgálja, hogy az „igen” aránya változik-e az időpontok között; p < ,05 esetén páronkénti összehasonlítások következnek (pontos McNemar, Holm).
• A McNemar-próbát pontosan (binomiálisan) számolja, mint a PSPP. Az R mcnemar.test függvénye folytonossági korrekcióval χ²-t használ, ezért a p-értékek eltérnek. A Statable a p-t 1-ben korlátozza; változás nélkül nincs próba.

Az eredmény közlése

pontos McNemar-próba, p = ,041, OR = 3,00, 95%-os KI [1,04; 10,55]; Q(2) = 13,45, p = ,001

Korlátok

• Csak két válasz. Összehasonlító csoport nélkül a próba nem mutatja az okot; nagyon kevés változásnál az eredmény bizonytalan. A Cochran-féle Q-nak nincsenek csoportjai.

Forrás

Hollander, M., Wolfe, D. A., & Chicken, E. (2014). Nonparametric Statistical Methods (3. kiad.). Agresti, A. (2013). Categorical Data Analysis (3. kiad.). Wiley.