Megváltozott valami? (előtte-utána, páros t-próba)
Röviden
Ugyanazokat a személyeket kétszer mérték meg (például tudásteszt egy kurzus előtt és után); azt akarod ellenőrizni, hogy az értékek átlagosan megváltoztak-e. Válaszd ki az első és a második mérés oszlopát. A Statable kiszámítja a páros t-próbát, és megadja a dz és a dav hatásnagyságot 95%-os konfidenciaintervallummal.
Feltételek
- Mindkét oszlop ugyanazoknak a személyeknek a számai, személyenként egy sor (hosszú adatoknál az „Átstrukturálás” segít).
- A változásokban nincs egyértelmű ferdeség, és nincsenek kiugró értékek; ilyenkor a t-próba kevés személynél is megbízható. Ehhez nincs rögzített minimális személyszám.
- Legalább 3 személy mindkét értékkel; a változás nem mindenkinél azonos.
Az eredmény értelmezése
- A különbségek utána − előtte: a pozitív növekedést jelent. A lap mindkét átlagot, az átlagos változást 95%-os konfidenciaintervallummal, a t-t, a szabadságfokot és a p-t mutatja.
- A dz az átlagos változás osztva a változások szórásával; a dav a két szórás átlagával oszt, és összevethető a két csoportot összehasonlító vizsgálatok d értékével. Ezért a besorolás (a d ökölszabálya: 0,2 kicsi, 0,5 közepes, 0,8 nagy) a dav alapján történik. A dz-re ezek a határértékek nem illenek: a dz annál nagyobb, minél erősebben függ össze az előtte és az utána mért érték; a statisztikai erőt ez határozza meg (Lakens 2013).
- A vonaldiagram összeköti az egyes személyek előtte és utána értékét; megmutatja, hogy a legtöbb vonal ugyanabba az irányba halad-e.
Megjegyzések a lapon
- n < 20 esetén megjelenik a „Kis minta” megjegyzés: az eredmény ilyenkor bizonytalanabb. A Statable már a számítás előtt rangpróbát javasol, ha a változások egyértelműen ferdék, kiugró értékeik vannak, vagy a mérés kevés fokozatú (ordinális vagy legfeljebb 7 érték). Az eredmény alatt a „Nincs normális eloszlás (rangpróba)” lehetőséggel választható: ez a Wilcoxon-féle előjeles rangpróba, amely csak a változások rangsorát használja (mediánokkal, mondattal, r hatásnagysággal és sorral a dolgozatodhoz). Emellett megadja a változás pszeudomediánját (Hodges-Lehmann-becslő: minden két változás átlagának mediánja) 95%-os konfidenciaintervallummal.
- Egzakt vagy közelítő: csoportonként 50-nél kevesebb érték esetén (Wilcoxon: 50-nél kevesebb különbséggel rendelkező pár) a Statable egzaktan számolja a p-értéket, azonos értékeknél is (feltételes eloszlás); fölötte a normális közelítés érvényes. A Wilcoxon-próbánál a különbség nélküli párok (pairs without a difference) a rangsorolás előtt kiesnek (mint az SPSS-ben). Az R az egzakt próbát másképp számolja: a különbség nélküli párokat is rangsorolja (Pratt-eljárás). Ezért az értékek eltérhetnek az R-étől. Kis mintanagyságoknál pontosan 95%-os szint nem érhető el; a Statable ilyenkor megnevezi az elért szintet (achieved level).
- Összehasonlító csoport nélkül a mérés csak azt mutatja, hogy valami megváltozott, azt nem, hogy mitől.
- Összehasonlító csoporttal (kurzus vs. nincs kurzus) a kovarianciaanalízis (ANCOVA) a megfelelő út: az utána mért értéket csoportonként hasonlítjuk össze, az előtte mért érték a kovariáns. Az eredmény alatt a „Van kontrollcsoport és intervenciós csoport?” közvetlenül az „Eltérnek a csoportok?” kérdéshez vezet, az előtte mért értékkel kontrollváltozóként.
t(13) = 5,10, p < ,001, dz = 1,36, 95%-os KI [0,61; 2,09], dav = 0,77
Szakembereknek
Wilcoxon: a Statable maga számolja ki (50-nél kevesebb nullától eltérő változásnál az egzakt p-érték, egyező változásoknál is; egyébként normális közelítés rangkötés-korrekcióval, folytonossági korrekció nélkül; az R wilcox.test és a PSPP NPAR TESTS /WILCOXON ellen ellenőrizve).
További beállítások
- Ekvivalenciapróba (TOST): kisebb-e a változás egy előre megadott határnál; lásd „Ekvivalenciapróba (TOST)”.
- Megbízható változás személyenként (a megbízható változás indexe): mely személyek változtak jobban, mint amit a mérési hiba alapján várnánk; lásd „A megbízható változás indexe”.
- Ha mindkét oszlop igen/nem, a Statable a t-próba helyett maga számolja a (pontos) McNemar-próbát; lásd „McNemar-próba és Cochran-féle Q”.
Tipikus példák
- Ugyanazon hallgatók szorongása egy kurzus előtt és után: páros t-próba.
- Fájdalompontszám egy kezelés előtt és után 12 személynél: rangpróba (Wilcoxon).
- Reakcióidő koffein nélkül és koffeinnel ugyanannál a személynél: páros t-próba.